Adriai vitorlástúra

Hajnalban indulunk saját autókkal vagy bérelt mikrobusszal Budapestről. Ebédidőre érünk Slunj városába, ahol a folyó partján költjük el otthonról hozott élelmünket. Itt strandolási lehetőség is kínálkozik, de a hangulatos kisvárosban is érdemes sétálni, kávézni egyet. A városka vízesése Heimito von Doderer írót, és számos festőt is megihletett már. Utunk a Plitvicei-tavakat érinti, majd a híres Winnetou filmek forgatási helyszínei mellett vezet. A Velebit-hegységen átvágva tárul szemünk elé a kéklő Adria. Délutáni érkezésünkkor átvesszük a vitorlást, bepakolunk, az autókat nyugovóra engedjük, és elköltjük első vacsoránk a város legjobb pizzériájában. Este még sétálhatunk egyet a festői szépségű Biogradban. Biograd, magyar nevén Tengerfehérvár már a XI. század elején a Horvát Királyság székvárosa volt. A várost Könyves Kálmán királyunk elfoglalta, azóta koronázó városként is számon tartjuk. Templomai, világítótornya és városkapuja is igazi nevezetesség.

Érdeklődés szerint részt veszünk a reggeli szentmisén a Szent Anasztázia templomban. Reggeli után felkészítjük vitorlásunk az indulásra, és a kötelek közé is csapunk: kifutunk a tengerre, és a kedvező szeleket kihasználva megkezdjük odüsszeiánkat a napfényes Dalmácia kincseinek nyomában. A hajón mindenki kedvére ismerkedhet a különböző navigációs berendezésekkel és eszközökkel, a vitorlázás alapjait mindenkinek lehetősége lesz elsajátítani. A hajó maga egy nagyon aprólékosan összerakott műszer, kellő gyakorlattal és hozzáértéssel pedig jóformán bármilyen helyzetben jól kezelhető jármű. Utunk dél felé vesszük, első megállónk Kaprije szigetén lesz. Itt bőven van lehetőségünk a strandolás minden formájának hódolni, de a falucskában sétálni, fagylaltot vásárolni, a közeli hegyen törpefenyők és kőkerítések birodalmában túrázni is. A városka öblének csücskéből ragyogó kilátás nyílik a lemenő Napra.

Kora reggel útnak indulunk, hogy minél előbb a Krka folyó torkolatához érjünk, Sibenik városához. A Szent Anna-csatorna és a nyílt tenger találkozásánál található a Szent Miklós erőd: egy XVI. századi, olasz tervek alapján emelt erődítmény. Az Oszmán Birodalom előretörését akadályozó erődláncolat monstrum eleme kortalan: még a délszláv háborúban is fontos katonai bázisként szolgált. Sibenik mellett elhajózva felküzdjük magunk a Krka folyó lélegzetelállítóan szép szurdokvölgyében, és még a délelőtti órákban megérkezünk Skradinba. Itt kikötünk, és túrahajóra váltunk: még 20 percet utazunk a folyón felfelé, a fokozottan védett természeti rezervátumba. A Krka Nemzeti Park ezer vízesésből, a múlt századok falukultúráját és mesterségeit bemutató sokszínű és interaktív skanzenből, sétaútvonalakból és kialakított fürdőhelyekből álló természeti csoda. Napunk oroszlánrészét itt töltjük el, hogy másfél nap vitorlázás után kicsit megvessük a lábunk a biztos szárazföldön. Este Skradin főutcáját, elhagyott szerb templomát és kis várhegyét csodáljuk meg, ahol újabb kincsre lelhetünk: elrejtett geoládák nyomára vadászunk a területen.

A Krka folyó szurdokvölgyében leereszkedve visszaérünk Sibenikbe. Itt gyors sétát teszünk a városban megcsodálva (és kifosztva) a halpiacot, bejárva a szűk sikátorokat és megtekintve a Szent Jakab székesegyházat. Néhány órás hajózást követően érkezünk Primostenbe, az egyik legkedveltebb horvát kisvárosba. A városban tudunk homokos riviérán vagy sziklás tengerparton is fürdeni, a helyi gasztronómia csúcsait kipróbálni, fakultatív program keretében parasailing- vagy vízisí-körökre benevezni, a minden este megtartott városi koncertbe belehallgatni, de ami a legfontosabb: Primostenben legszebb a naplemente az egész horvát Adrián, így erre a népünnepre felzarándokolunk a félsziget tetején épített temetőbe. Primosten az a város, ahol a kiadós séta, a fagylalt, a kávé és a naplemente után arra a bizonyos padra leülve sóhajthatunk egyet: “Megvolt minden!”

A mai nap a tiszta és örömteli hajózásé. Már mindenki belelendül a vitorlázásba annyira, hogy nem tántorítja el néhány hullám, és már mindenki kap elég kedvet ahhoz, hogy aktívan belemerüljön az élvezetekbe. Gyakoroljuk a vitorlázás minden fortélyát a fordulóktól és a vitorlák állításától kezdve a bonyolultabb manőverekig — sőt, akár a vízből mentésig. Kellő érdeklődés esetén megnézzük Rogoznicán a Sárkányszemet: azt a sós vízű és igen különleges geológiai helyzetű tavat, amibe elhelyezkedése folytán igazán nagy élmény dobni egy dupla hátra szaltót... Estére a lakatlan Zirje-szigetre érkezünk bójára. Zirje a horvát szigetek külső vonalához tartozik, már a római idők óta vár áll őrt a szárazföld felett. A várromnál ellőjük a kötelező új profilképeket, majd a hajón elkészítjük vacsoránkat. Itt a természet ölén töltjük az estét: ismét a strand és a búvárkodás kerülhet előtérbe.

A délelőtti órákban kikötünk Tribunj városában, ahol az 1435-ben épült Kisboldogasszony templom, a dombtetőn levő Szent Miklós templom, a kis sikátorok és szuvenírboltok bejárása után iszunk egy frissítő koktélt vagy kávét, majd visszatérünk a vitorlázás izgalmaihoz. Célpontunk a Hramina Marina kikötő Murteren, a Kornati-szigetcsoport belső oldalán. Murter szigete már az ókorban is lakott volt, az illírek őrködtek a térség felett. A római kori villák és mozaik padlózatok nyomai a mai napig láthatók. A szelíd sziget szőlő- és olajfaültetvényekkel borított. A város felett álló Szent Rókus kápolna 1760-ban épült: igazán megéri felkapaszkodni az ide vezető lépcsősoron, hiszen remek kilátás nyílik az éjszaka kivilágított Murter és Betina városokra!

Túránk utolsó napján hajónkat vissza kell vinnünk az anyakikötőbe, hogy másnap reggel át tudjuk adni a következő csoportnak. Ez a nap az utolsó élményeké. Annyit fürdünk, amennyit tudunk, és annyit vitorlázunk, amennyi még belefér. A Murter-szigeten levő Hramina-öböl (ahol az éjszakát töltöttük) egész terjedelmében igen sekély, 2-3 m mély. Itt az átlagosnál melegebb a tengervíz, ezért a nap egy részét horgonyon töltjük az egyik beugrásban, hogy még eleget csobbanhassunk a habokban. A visszaúton is tartunk több pihenőt és fürdőző alkalmat, hogy ne hagyjuk kihasználatlanul az utolsó napot! Biograd felé tartva áthajózunk a Pasman-csatornán: itt található a képeslapokról olyan jól ismert szív alakú sziget, a Galesnjak-sziget. Egy fotó még belefér a “szerelem szigetével”, mielőtt ünnepélyesen behajózunk Biogradba.

Reggeli után leadjuk vitorlásunkat, és visszapakolunk autóinkba, majd — egy utolsó tengeri úszást követően — felkerekedünk a hazaútra. Útközben igény szerint megállhatunk a Plitvicei-tavaknál, vagy Slunjban egy pihenőre, a naplemente pedig Zamárdiban ér minket: így az aranyhídról csobbanva mártózhatunk egyet a magyar tengerben is. Az esti órákban érkezünk vissza Budapestre.