Balkán Szíve

Várhatóan a hajnali órákban találkozunk a Népligeti buszpályaudvar főbejáratánál (aluljáró szint), ahonnan transzferbuszunkkal a bécsi repülőtérre utazunk. Innen közvetlen járattal Pristinába, Koszovó nyüzsgő fővárosába repülünk, majd felvesszük bérelt autóinkat és elfoglaljuk szállásunkat. Napunk hátralévő részét a főváros felfedezésével töltjük. Pristina sajátos hangulatot árasztó keveréke az ottomán és a kommunista emlékeknek: láthatunk itt az osztrák-magyar uralom alatt templommá alakított ősi mecseteket, de a világ 10 legrusnyább épülete között számontartott Nemzeti Könyvtárat is megtekintjük. A brutalista építészet hamisítatlan darabja után szinte fellélegzés a modern stílusú Teréz Anya katedrális — azonban a legnagyobb élmény egyszerűen sétálgatni a néha egészen szürreálisnak ható utcákon és tereken. Esténket egy igazán bőséges balkáni vacsora koronázza meg.
Szállás: hostel (4 fős szobák).

Reggeli után a Világörökség oltalma alatt álló Gracanica-kolostorhoz látogatunk, amely a Pristina melletti szerb enklávé központja, majd meg sem állunk a közeli, még feltárás alatt lévő romvárosáig, Ulpianaig. Ez a város egykor a legfontosabb kereskedelmi csomópontként működött Konstantinápoly és Róma között. Délnek fordulva a Šar-hegység csodálatos hegyvonulatai között kanyarogva autózunk tovább, egészen 1500 m-es magasságig emelkedünk, de útközben időt szakítunk fotószünetekre is. Kora délután érkezünk Koszovó kulturális fővárosába, a mindig élettel teli Prizrenbe, ahol felkeressük a látványos ottomán kőhidat, a mellette álló díszes Sinan Pasa mecsettel, majd a Világörökség részét képező XIV. századi Irgalmas Szűz Mária templomot. Felkapaszkodunk a többszáz éves fellegvárba is, amely egészen 1912-ig szolgált hadászati célokat, és ahonnan csodálatos kilátás nyílik Koszovó második legnagyobb városára: több mint 30 minaretet számolhatunk meg, illetve gyönyörködhetünk a környező hegyek szépségében.
Szállás: szálloda (2-5 fős szobák).

Reggeli után a vízesések és tavacskák láncolatából álló Mirusha-szurdokhoz utazunk. Az egymás felett elhelyezkedő teraszokat gyalogosan közelítjük meg, majd kristálytiszta vizükben megmártózva, felfrissülten folytatjuk utunkat. Piknikebédünk elfogyasztása után Isniq falu felé indulunk, ahol több gyönyörűen helyreállított kullát, azaz vastagfalú erődített lakótornyot figyelhetünk meg. Ezeknek az épületeknek érdekessége, hogy alsó részükön a család állatai, az emeleten pedig maga a család élt. Következő úticélunk a Decan kolostor, amely az ortodox építészet egyik legkiemelkedőbb alkotása a Balkán térségben. Az épület 1335-ös elkészülte után többszáz év viszontagságait vészelte át sikeresen, így nem véletlen, hogy különböző művészettörténeti korszakok stílusjegyeit láthatjuk a falain. Napunk hátralévő részét már egy másik országban töltjük: átlépünk Albániába, és ameddig csak tudunk, behatolunk autóikkal a szépséges Valbona-völgybe, majd gyalog folytatjuk utunkat a folyó kavicságyán. Este érkezünk meg Rrogam szórványtelepülésére, ahol vendéglátóink remek hegyi vacsorával várnak.
Szállás: helyi családoknál (4 fős szobák). Ezen a szállásunkon egymás után két éjszakát töltünk.
Gyalogtúra: táv 3 km; szint fel 100 m, le 0 m.

Tápláló bioreggelinkről vendéglátó családjaink gondoskodnak, és szükségünk is lesz az energiára, hogy jobban bírjuk mai túránkat, amely során öszvérúton haladunk Theth felé, utunk pedig keresztül vezet egy 1759 m magasan fekvő hágón is. Egyre meredekebben kapaszkodunk az előttünk tornyosuló hegyoldalba — utunkat végig rendkívüli panoráma és a fölénk magasodó Maja Jezerce csúcs kíséri. Felérve a hágóba még jobban kitárul a világ: a túloldalon megpillantjuk Theth települését és további, távolabbi hegycsúcsokat is. Miután búcsút intettünk a lenyűgöző látványnak, a már megismert úton térünk vissza kedvenc albán pásztorainkhoz.
Szállás: helyi családoknál (4 fős szobák).
Gyalogtúra: táv 10 km; szint fel 750 m, le 750 m.

Reggel rövid túrát teszünk egy szép vízeséshez, majd elbúcsúzunk vendéglátóinktól, és visszasétálunk autóinkhoz. Miután elhagytuk a Valbona-völgyet, lélegzetelállító hajókirándulásra indulunk a Koman-tavon. A meredek falakkal körbevett, türkizkék tó a norvég fjordokat idézi, a háttérben 2500 m-nél magasabb csúcsok látszanak, s a külvilágtól teljesen elzárt, csak hajóval megközelíthető házcsoportokat látunk felbukkanni magasan a sziklaormokon. Kikötés után autóinkkal Durres felé indulunk: a mindössze kétszáz kilométeres út leküzdése az albán hegyek közötti terep- és útviszonyoknak köszönhetően legalább öt órába telik majd.
Szállás: hostel (6 fős szobák).
Gyalogtúra: táv 6 km; szint fel 150 m, le 150 m.

Mai első megállónk az i. e. IV. században épült Bylis ókori romvárosa, amely fénykorát az I. században élte, és sokáig a néhai illír Bylin törzs székhelyéül szolgált. A régmúlt emlékművei mellett megcsodáljuk a kereszténység által hátrahagyott, jellegzetes padlómozaikkal díszített templomromokat is. Délután hátrahagyjuk autóinkat, hogy egy rövid sétával megközelítsük az eldugott Gjipe partot. A kristálytiszta vízéről, különleges sziklaképződményeiről és fehér homokjáról híres strand tökéletes helyszín arra, hogy kipihenjük az elmúlt napok fáradalmait, de a vállalkozó kedvűek a part menti kisebb barlangokat is felfedezhetik. A vacsorát követően a parton, sátrainkban töltjük az éjszakát.
Szállás: sátor (2 fős).

Reggel rövid túrára indulunk a táborhelyünk mellett kezdődő Gjipe-kanyonba, majd autóinkkal haladunk tovább az ország déli csücskében fekvő Butrint ókori romvárosához. Ez Albánia egyik legfontosabb történelmi emléke, amely a római császárok korában fontos hadikikötőként szolgált. A városban sajátosan keverednek az ókori görög és római emlékek (görög színház, római fürdő, gymnasium, őrtorony stb.), az ókeresztény kor és a Velencei Köztársaság időszakának építményeivel. Estére érkezünk az élettel teli, tengerparti Sarandába, ahol sütögetéssel zárjuk a napot.
Szállás: hostel (2-5 fős szobák).
Gyalogtúra: táv 3 km; szint fel 200 m, le 200 m.

Reggeli után a méltán híres Kék Szem forrást keressük fel, melynek vize a legenda szerint egy haldokló sárkány szeméből fakad. Valójában ez Európa egyik legbővizűbb karsztforrása, ahol a hihetetlenül tiszta — és hasonlóan hideg — víz egy ötven méter mélységű üregből tör fel elemi erővel, remek helyszínt szolgáltatva látványos ugrásokra és fürdőzésre. A jól megérdemelt feltöltődés után ismét útra kelünk, és kora délután meg is érkezünk Gjirokastra UNESCO Világörökség műemlékvárosába. Itt elsőként Gjirokastra citadellájába kapaszkodunk fel, ahol a pazar kilátás mellett fegyvermúzeumot is találunk olyan ritkaságokkal, mint egy második világháborús FIAT tank, illetve az amerikai légierő kacifántos úton idekerült Lockheed T-33-asa. Ezt követően a jellegzetes, kétszáz éve épült nagypolgári lakóházak legszebbikét, a Zekate-házat vesszük célba. A város hagyományos, palakővel fedett mesebeli házikóiba és szűk, macskaköves utcáiba óhatatlanul is beleszeret az utazó — ezért vacsora előtt szabadprogram keretében érdemes kóborolnunk egyet az úgynevezett kőbazár környékén!
Szállás: hostel (3-4 fős szobák).

Reggel feltöltjük élelmiszerkészleteinket, hogy utána ismét nekiveselkedhessünk az albán hegyi utaknak: célunk nem más, mint az Osum folyó eldugott, 26 km hosszú impozáns kanyonja, mely egész évben megtartja üdezöld színét. Megállunk a legendás Menyasszony-hasadéknál, majd továbbkanyargunk Beratba, a műemlékvárosba, ahol a nap hátralevő részét városnézéssel töltjük. Az „ezerablakos város”-nak is nevezett Berat fellegvárában 14 templom és két mecset található, melyek közül a legszebb ikonokkal rendelkezőt belülről is megtekintjük. Napunkat a vár lábánál elterülő, XV. századi óváros körbesétálásával zárjuk.
Szállás: hostel (4-5 fős szobák).

Reggeli után elhagyjuk szeretett Albániánkat: a macedón határt átlépve az ország leghíresebb településére, a hasonló nevű tó partján fekvő Ohrid városába utazunk. Szállásunk elfoglalása után végigsétálunk a műemlékházakkal határolt utcákon, majd a IX-X. században épült Sv. Sofija kolostort és a XV. századi Sv. Jovan Kaneot nézzük meg. Sétánkat Sámuel cár erődjével zárjuk, végül pedig szabadprogram következik: átadhatjuk magunkat a tóban való fürdőzés örömeinek és a nyüzsgő üdülőváros esti hangulatának.
Szállás: hostel (2-6 fős szobák).

Szállásunkat elhagyva észak felé vesszük az irányt: mai első célunk az ezeréves Sv. Jovan Bigorski kolostor, ahol Keresztelő Szent János kezének ereklyéjét is őrzik. Az erődkolostor leghíresebb elemei közé tartozik egy ikon, melyhez több csoda is köthető, valamint az ikonosztáz, amelynek festményein mintegy 500 emberi és 200 állati alakot formáztak meg. Ezután az albán többségű, igen kevert népességű Tetovoba látogatunk el. A város egyik legfontosabb látványossága az 1459-ben épült Festett Mecset, amelyet a szokványostól teljesen elérő módon nem csempékkel, hanem falfestéssel (főként virágmotívumokkal) díszítettek. Kissé távolabb található a Baba Arabati tekke, a legépebben megmaradt Bektashi kolostor Európában. A Bektashi rend az iszlám egyik „lazább” ágához tartozik, így tagjai például fogyaszthatnak alkoholt, illetve a nők szerepe is kevésbé alárendelt. A tekkében a szép imaszobák, étkezők, cellák mellett láthatunk egy faragott márvány forrást és több Bektashi szent sírját is. Tetovo után a mély Treska-kanyonban található Matka-tóhoz látogatunk, melynek partján több bizánci barlangtemplom is épült. Estére érkezünk az ország fővárosába, Szkopjébe.
Szállás: hostel (6 fős szobák).

Reggel városnézésre indulunk: Szkopje belvárosa semmihez sem fogható, ugyanis a macedón kormány lankadatlan igyekezete nyomán egészen bizarr, hatalmas szobrok — például Nagy Sándor forgó lovasszobra —, új diadalívek, klasszicizáló (ám monumentális) épületek lepték el a központot, szürreális összképet alkotva. Érintjük Teréz Anya furcsán átépített szülőházát, majd a 29 macedón hős szobrával súlyosbított Civilizáció hídján átkelve jutunk a régi báját még megőrző Čaršijába, azaz óvárosba. Elhagyva Észak-Macedóniát a pristinai repülőtérre utazunk, megválunk bérelt autóinktól, és visszarepülünk Bécsbe. Transzferbuszunkkal várhatóan az esti órákban érkezünk meg Budapestre, a kelenföldi buszpályaudvarra.