Egyiptom

Várhatóan a délutáni órákban találkozunk Budapesten a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2B termináljának indulási szintjén a 70. számú csomagfeladó pult előtt ahonnan Sárm es-Sejkbe repülünk. Felvesszük vízumainkat, s transzferünkre szállva máris indulunk a Sínai-félsziget népszerű üdülővárosába Dahabba, ahol szállásunkon kipihenjük az éjjeli utazást.
Szállás: szálloda (2 fős szobák).

Reggelink elfogyasztása után a környék felfedezésére indulunk, kisbuszba ülünk és a Vörös-tenger partján található Moray-kertekhez megyünk, ahol kopár sivatag és a kék színű tenger találkozásánál a korallokat nem csak messziről csodálhatjuk meg, hanem akinek kedve van hozzá még a sznorkelezést is kipróbálhatja. Ebédünk elfogyasztása után quadra pattanunk és a Vádi Kunái oázisba megyünk, ahol rövid túra keretében fedezzük fel a kopár sivatagban megbúvó kicsi zöld szigetecskét. Innen visszatérünk a szállásra, majd buszra szállunk és elindulunk a Sínai-félsziget belsejébe Szent Katalinba. Itt elsőnek felkeressük Mózes testvérének Áronnak a sírját, majd miután a szálláson megvacsoráztunk, lepihenünk, hogy legyen elég erőnk a hajnali túrára.
Szállás: vendégház (2-3 fős szobák).

Éjfél előtt, fejlámpánk fényénél indulunk Egyiptom leghíresebb csúcsára, a 2285 m magas Hóreb-hegyre, arra a helyre, ahol az Ószövetség szerint Mózes megkapta a Tízparancsolat kőtábláit. A napkeltét már a hegycsúcsról csodáljuk meg, miközben az egész Sínai-félsziget a lábunk előtt hever. Már nappali világosban leereszkedünk a hegyről és meglátogatjuk a Szent Katalin-kolostort, ami nem csak a világ legrégebb óta folyamatosan működő kolostora, de kéziratgyűjteménye még a Vatikáninál is jelentősebb, sőt a kertjében található az a csipkebokor is, melyben Isten megjelent Mózesnek. Innen visszamegyünk a szállásra majd reggelink elfogyasztása után összepakolunk, búcsút intünk a Sínai-félszigetnek és Kairóba buszozunk. Késő délután érünk a huszonkét millió lakosú fővárosba, amit az egyiptomiak egyszerűen a Világ Anyjának neveznek. Vacsora után sétálunk egyet a tömött utcák forgatagában a mindent-is-áruló-boltok és ki-tudja-hova-siető-emberek között.
Szállás: hostel (3-4 fős szobák). Ezen a szállásunkon egymás után 3 éjszakát töltünk.
Gyalogtúra: táv oda-vissza: 8 km; szint: fel 700 m, le 700 m.

Reggel a hatalmas kiterjedésű iszlám óvárosba metrózunk, ahol több száz műemlék, elképesztő káosz és a végeláthatatlan bazár található. A levegőben fűszerek illata keveredik a nagyvárosi szagokkal, a kereskedők és vásárlók alkudozását csak az óváros mintegy ötszáz mecsetéből felhangzó müezzin imára hívó éneke töri meg… Végigsétálunk a negyed főutcáján, érintve több gazdagon faragott homlokzatú mecsetet, medreszét (vallási iskolát) és mauzóleumot, majd bemerészkedünk a Khan al-Khalili bazár sikátoraiba. Útba ejtjük az Al-Azhar Egyetemet, mely nem csak a legrégebbi Kairóban, de egykor az egész világ legrangosabb oktatási központjának is számított. Sétánkat folytatva egy díszes közkutat tekintünk meg, s meglátogatjuk az aranyműveseken és a fűszerárusokon túl a szőnyegárusok- és a sátorkészítők bazárját is. Délután a Kopt-negyed következik, amely a maga keresztény templomaival és kolostoraival lenyűgöző módon ellensúlyozza a délelőtti iszlám városrészt! Látogatásunkat a rendkívül gazdag Kopt Múzeumban kezdjük, majd Kairó legszebb templomait, a VII. századi Függőtemplomot és a Szent Szergiusz templomot vesszük szemügyre — utóbbi azon a helyen épült, ahol a Szent Család Egyiptomba való menekülésükkor egy barlangban meghúzta magát. Este a Gezira-szigeten megcélozzuk a város egyik modern látványosságának számító Kairó-tornyot, melynek tetejéről hibátlan körpanorámában lesz részünk!
Szállás: hostel (3-4 fős szobák).

Korán kelünk, hogy a tömeg előtt megérkezzünk Egyiptom leghíresebb látványosságához, a gízai piramismezőhöz. Már csaknem négyezer éve járnak csodájára az utazók ezeknek az épületeknek, feltéve a legtermészetesebb kérdéseket: „Vajon hogyan és miért építették őket?!”. A világ hét csodájának egyikét alkotó piramisok mellett felkeressük a számos legendával övezett oroszlántestű, de emberfejű Nagy Szfinxet is. Ebéd után a piramisok szomszédságában álló, új Nagy Egyiptomi Múzeumba indulunk. Ugyan a hivatalos megnyitót évek óta halogatják, a tárlat jelentős részét már biztosan megtekinthetjük. A múzeumból visszataxizunk a szállásra, majd pedig késő délután szabadprogram keretében ismerkedhetünk tovább a várossal.
Szállás: hostel (3-4 fős szobák).

Reggeli után kisbusszal elhagyjuk Kairót, s a híres szakkarai nekropolisz megtekintésére indulunk, ahol nem csak nemesek, előkelők és fáraók temetkeztek, hanem többezer felajánlott állatmúmiára is bukkantak a régészek. Meglátogatjuk a gízai piramisok előtt épült Lépcsős Piramist, mely segít megértenünk a piramisok építésének mikéntjét. Tervezője a zseniális Imhotep volt, akinek néhány évvel ezelőtt egy múzeumot is szenteltek közvetlenül a nekropolisz mellett. Innen a közeli Dahsúr-piramismezőre látogatunk: megállunk a különleges alakú Törtfalú-piramis mellett, majd következik Sznofru fáraó Vörös-piramisa, melybe egy hosszú és szűk járaton be is merészkedünk! Este vonatra szállunk és Asszuán felé indulunk.
Az éjszakát a vonaton utazással töltjük, kétágyas hálókocsiban.

Reggel érkezünk Asszuánba. Csomagjainkat szállásunkon hagyva a Núbia Múzeumhoz utazunk, ahol Núbia történetével és kultúrájával ismerkedünk meg a történelem előtti időktől kezdődően. Következő állomásunk a be nem fejezett obeliszk, a félbehagyott kőmonstrumot körbejárva nem kapunk választ arra, hogy miként készültek ezek, sőt inkább csak még több kérdésünk lesz. Innen az Asszuáni-gáthoz gurulunk és behajózunk Philai szigetére: itt áll Ízisz anyaistennő világhírű temploma, melyet szerencsére idejében megmentettek az elárasztástól a gát építésekor. Visszatérve a városba hagyományos nílusi vitorlásra, azaz felukkára szállunk, és lassú tempóban hajókázunk egyet a közeli kis szigetek között, megvárva a naplementét.
Szállás: vendégház (3-4 fős szobák). Ezen a szállásunkon egymás után 2 éjszakát töltünk.

Kora reggel továbbindulunk délnek: kisbusszal a sivatagon keresztül egészen a szudáni határ közelébe, Abu Szimbel kisvárosáig utazunk (útközben a Ráktérítőt is átlépjük!). A Nasszer-tó partján álló, Kr.e. 1274-ben épült II. Ramszesz templom Egyiptom egyik leghíresebb látványossága: négy hatalmas szobor néz mereven a hatalmas vízen keresztül az örökkévalóságba. Nagy Ramszesz uralkodása idején ez a hely kiemelt stratégiai fontossággal bírt, hiszen itt volt határos a birodalom Núbiával: érthető hát, hogy az uralkodó érzékeltetni akarta legyőzhetetlenségét a környékbeli, lázadásra hajlamos törzsekkel. Az Asszuáni-főgát építésekor az UNESCO kérésére félelmetes mérnöki vállalkozással a teljes templomot feldarabolták, és 60 méterrel magasabban újra összerakták, így mentve meg az elárasztástól. Miután kellőképpen kigyönyörködtük magunkat, visszatérünk Asszuánba és átkompozunk Elephantiné szigetére. A Nílus első kataraktájánál elhelyezkedő, azonos nevű egykori határváros romjai rejtik számos templom mellett a híres Nilométert. A sziget persze ma is lakott: körbesétáljuk a városok nyüzsgése után jóleső nyugalmat árasztó núbiai falvak egyikét, majd Nílus-parti hagyományos vacsoránk elfogyasztása után visszatérünk Asszuánba.
Szállás: vendégház (3-4 fős szobák).

Egy reggeli vonattal Luxorba utazunk, s szállásunk elfoglalása után rögtön az ősi Théba felfedezésére indulunk. Théba ötszáz évig volt az Újbirodalom fővárosa, ahol sokezren éltek; a ma is látható hatalmas méretű, 3000-3500 éves templomok is ezekből az időkből valók. Elsőként Karnak gigantikus templomegyüttesét járjuk be, mely 1500 évig épült. Karnak több mint egy templom, ez a legkiterjedtebb ősi épületcsoport a világon! Mintegy másfél kilométer hosszan húzódnak a különféle szentélyek, obeliszkek, udvarok és oszlopcsarnokok. A látvány leírhatatlan és szinte felfoghatatlan! Következő látnivalónk a Nílus partján Kr. e. 1400 körül épült, 260 méter hosszú Luxor templom, mely az ókorban a legnagyobbak közé tartozott. Ezután szabadprogram keretében ismerkedünk tovább Luxorral: érdemes elmerülni a város forgatagában, betekinteni a bazár sikátoraiba, bolyongani az apró üzletek, átjárók és kicsiny utcácskák útvesztőiben, megpróbálni elsajátítani az árusokkal való alkudozást, vagy csak leülni egy jó teára a Nílus partján.
Szállás: hostel (2-3 fős szobák).

Kora hajnalban átkelünk a Nílus nyugati partjára, ahol a letűnt ókori Egyiptom emlékeivel ismerkedünk tovább. Elsőként a Királyok Völgyébe utazunk, amely már Kr. e. 2100-ban is temetkezési helyül szolgált — mi is meglátogatunk hát három gazdagon díszített fáraósírt. A Királyok Völgyét elhagyva a közeli, háromszáz méter magas homokkőfal aljában elhelyezkedő Hatsepszut királynő halotti templomához érkezünk. Miután megtekintettük a szinte modern benyomást keltő templomot, továbbsétálunk II. Ramszesz emléktemplomához, a Ramesszeumhoz, ahol többek között a fáraó tizennyolc méter magas gránit kolosszusának maradványait látjuk. Utolsó templomegyüttesünk III. Ramszesz emléktemploma, a Medinat Habu, mely évszázadokig Théba gazdasági központja volt. Megcsodáljuk itt az egyedülálló Szír Kaput és az eredeti Ámon-templom romjait is. Végül a Memnon-kolosszusokhoz látogatunk. Ebédünk elfogyasztása után pedig bevetjük magunkat az igazi kalandba: magunk mögött hagyjuk a Luxort és elindulunk a Szahara belsejébe. Estére érjük csak el az ősi karavánutat a Darb el-Arbaint, azaz a Negyven nap útját, ami a Szudánban található Darfurt köti össze a Nílussal. Ezt az utat járta be 1929-ben a híres magyar felfedező Almásy László is, akinek expedícióiból később „Az angol beteg” címen film is készült. Itt első állomásunk a Karga-oázis, ahol vacsora után szállásunkon kipihenjük a hosszú utat.
Szállás: szálloda (2-3 fős szobák).

Reggelink elfogyasztása után első állomásunk az el-Ghueita erőd lesz, ami fénykorát a római időben élte, mi sem árulkodik erről jobban, mint a hatalmas falak tövében szétszóródott bortároló amfórák cserépmaradványai. Ezután Hibisz templomát keressük fel, az időszámításunk előtti hetedik században épült szentély különlegessége, hogy ez az egyetlen megmaradt műemlék Egyiptom perzsa megszállásának idejéből, még maga Dáriusz király is részt vett építtetésében. Majd tovább megyünk Bagawat nekropoliszába, ami az egyik legrégebbi máig fennmaradt keresztény temető, a jobb állapotú kriptákban magunk is megcsodálhatjuk a több mint másfél ezer éves freskókat. Szállásunkra visszatérve megebédelünk majd buszra ülünk és megyünk tovább a következő Oázisba, Dakhlába. Itt Karghához képest jóval nyugodtabb kép fogad minket. Annak ellenére, hogy a Nílustól több száz kilométerre vagyunk mélyen bent a sivatagban kellemesen friss levegőt, barátságos helyieket és zöldellő pálmaligeteket találunk mindenfelé. Vacsoránk elfogyasztása után a szállásra megyünk, hogy másnapi sivatagi túránkhoz kellőképpen kipihenjük magunkat.
Szállás: szálloda (2-3 fős szobák).

Reggeli után busszal az oázis egykori központjába, Al-Kaszrba megyünk. A vályogerődítményben az elmúlt ezer évben sok változás nem történt, a szűk sikártorok között megcsodálhatjuk Egyiptom egyik legrégebbi minaretjét. Innen az időszámításunk előtti V. századból fennmaradt Dar el-Hagar templomhoz megyünk tovább, amit nem más mint Nero római császár építtetett, a hely különlegessége, hogy nem a hagyományos egyiptomi módszerekkel készült, hanem az annál jóval szolidabb római mesterek munkája volt. Ezután az oázis egyik leghíresebb kénes forrását keressük fel, amiben a bátrak meg is mártózhatnak. Ebéd után búcsút intünk Dakhla oázisnak és tovább indulunk Farafra oázisba. A Nílus és Líbia között félúton található Farafra olyannyira a világ vége, hogy egy anekdota szerint valamikor a harmincas években a helyiek egy lovast küldtek Dakhlába, hogy érdeklődje meg, helyes napon imádkozzák-e a pénteki imát. Farafra igazi különlegessége az oázist körülvevő Fehér-sivatag. Miután szállásunkon lepakoltunk, helyi vezetőinkkel terepjárókba ülünk és nekivágunk felfedezni ezt az egyedülálló sziklaformációiról híres területet. A zord természeti körülmények megannyi különös sziklaképződményt hoztak létre itt az évezredek alatt. A nap lementével sivatagi táborhelyünkre érve, miközben beduin kísérőink előkészítik a tábort, mi azt vizsgálhatjuk meg, hogy milyen csillogó is az éjszakai égbolt ott, ahol egyáltalán nincsen fényszennyezés.
Az éjszakát a sivatagban sátrakban töltjük.

Miután sivatagi táborhelyünkön megreggeliztünk, visszaindulunk Farafrába, ahonnan busszal északnak indulunk a Bahariyya-oázisba. Útközben megtekintjük a Kristály-hegyet, ahol megcsodálhatjuk a lenyűgöző hegyikristály szikláktat. Ezt követően visszaülünk buszunkra és Kairó felé vesszük az irányt, a szállásunkra várhatóan késő este érkezünk meg.
Szállás: hostel (3-4 fős szobák).

Kora reggel kitaxizunk a repülőtérre, majd közvetlen járattal Budapestre repülünk. Előreláthatólag kora délutáni órákban érkezünk vissza a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre.