Marokkó

Várhatóan a hajnali órákban találkozunk Budapesten a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2B termináljának indulási szintjén, a 70. számú csomagfeladó pult előtt, majd átszállást követően Marrákesbe repülünk. Estére érkezünk Marokkó, de nyugodtan mondhatjuk, hogy az egész világ egyik legkáprázatosabb városába, bebuszozunk a repülőtérről, és elfoglaljuk szállásunkat a főtér közelében. Egy helyi étteremben máris elfogyaszthatjuk első tagine-unkat.
Szállás: hostel (3-4 fős szobák). Ezen a szállásunkon egymás után két éjszakát töltünk.

A mai napot Marrákes megismerésére szánjuk. Marokkó legattraktívabb városa ez, amely teljesen eltér az északi arab településektől vagy a kozmopolita Casablancától: ez a berberek városa, akik szaharai nomád törzsek leszármazottai. Délelőtti városnézésünk során érintjük Marrákes legfontosabb látnivalóit. A 70 m magas Koutoubia Mecset a főtér mellett található és amellett, hogy meseszép, fontos tájékozódási pont is a városban — belépnünk azonban sajnos nem szabad. Meglátogatjuk a Szádida sírokat, ahol az 1500-as években élt szádida szultán és udvartartása nyugszik. Gyönyörűen láthatóak itt a mór építészet stílusjegyei. Felkeresünk egy hajdani karavánszerájt, a Bahia Palotát, ellátogatunk a többszáz növényfajjal, köztük számtalan csodálatos kaktusszal büszkélkedő Majorelle-kertbe és megtekintünk egy ma is működő régi zsinagógát, mely a helyi arabok és zsidók békés együttélését bizonyítja. Este lehetőségünk nyílik kipróbálni egy hammamot, vagyis arab fürdőt is, ami maradandó élményt nyújt!
Szállás: hostel (3-4 fős szobák).

Reggel felvesszük bérelt autóinkat, elhagyjuk Marrákest, és az ország legnagyobb városába, Casablancába utazunk, melynek egyetlen érdemi látnivalója az Atlanti-óceán partján magasodó, 1993-ban elkészült II. Hasszán Mecset, Afrika legnagyobb mohamedán temploma. Harmincötezer kézműves hét éven át építette a hatalmas mecsetet, melynek kétszáz méteres tornyából éjszaka lézersugár jelzi a mekkai irányt. II. Hasszán király egymilliárd német márkát szánt az építkezésre, hogy maradandó emléket állítson az Alavita uralkodóháznak. Miután megcsodáltuk a hatalmas épületegyüttest, továbbindulunk a Rif-hegység világhírű települése, Chefchaouen felé. Késő délután érkezünk meg a kétezer méteres csúcsok lábánál fekvő, gyönyörű, világoskékre festett kis boltíves házairól, hangulatos teázóiról és igazi marokkói piacáról híres városkába. Érdemes elveszni a hihetetlenül kék sikátorokban, vagy beülni a főtéren található teázók valamelyikébe, és megízlelni a friss levelekből készített, világhírű marokkói mentateát.
Szállás: vendégház (3-4 fős szobák).

Reggel elhagyjuk szállásunkat, és az eldugott Moulay Idrissbe utazunk. Itt nyugszik Mohamed próféta ükunokája — és ez a tény Marokkó legfontosabb zarándokhelyévé teszi a várost. Néhány éve feloldották a nem-muszlimok idelátogatásának tilalmát, így mi is megcsodáljuk Moulay Idriss mauzóleumát. Visszaszállva autóinkba a közeli Volubilis-be utazunk, Marokkó leghíresebb római kori romvárosához. A világörökség részévé nyilvánított romvárosban megcsodálhatjuk Caracalla császár diadalívét, és a gazdag polgárházak romjai között megbújó gyönyörű mozaikpadlók ábrázolásait is. A régmúlt időket idéző romok bebarangolása után Fez városába utazunk, ahol feltöltjük élelmiszerkészleteinket.
Szállás: hostel (3-4 fős szobák). Ezen a szállásunkon egymás után két éjszakát töltünk.

Reggeli után a labirintus-szerű medina, vagyis az óváros (Fes el-Bali) felfedezésére indulunk, mely egyenesen „a világ legnagyobb középkori óvárosa” címmel büszkélkedhet. A medina szinte egy önálló város a városban, mintegy 9400 kis utca található itt egy szűk területen. Lehetetlen kétszer ugyanarra járni, a keskeny sikátorok útvesztőiben újra meg újra eltévedünk, hogy aztán egy teljesen váratlan helyen bukkanjunk fel ismét. Ne csodálkozzunk ezen, hiszen a teherhordó öszvérek vezetői is több évig tanulják a különböző sikátorok, átjárók és üzletek elhelyezkedését! Itt mindig minden változik, mozog, zsibong, mindig új és új dolgokat találhatunk, megunhatatlanul változatos az utcák, az árusok és portékáik színes kavalkádja… A medina sűrűjében felkeressük a mára Fez egyik jelképévé (és jelszagává) vált bőrcserzőket, majd megkeressük a Kairaouine mecsetet, amely egyben a világ legrégebbi egyetemének is otthonául szolgál. Meglátogatunk egy XIV. századi medreszét (vallási iskolát), és a látványos Kék kaput is, mely a medina szélén elhelyezkedő királyi palotát védi. Alkonyatkor egy remek kilátópontból vesszük szemügyre Fezt felülről, majd megnézzük a közeli merenid sírokat is.
Szállás: hostel (3-4 fős szobák).

Ezen a napon egy hosszabb utazás veszi kezdetét, melynek során magunk mögött hagyjuk Fezt és átszeljük a Közép- valamint a Magas-Atlasz hegyvonulatait. Első megállónk a Marokkó legrangosabb egyetemének, az Al-Akhawaynak is helyet adó Ifrane. Itt szinte Svájcban érezhetjük magunkat: a város modern, európai stílusú, a környezet alpesi hangulatot áraszt. Ezután a hegyek között megbúvó Azrou kisvárosa következik, amely a gyarmati időkben a franciák kedvelt üdülőhelye volt. A városkát kiterjedt cédruserdő veszi körbe, amiben berber makákó majmok élnek. Némi szerencsével mi is láthatunk belőlük néhányat! Folytatva utazásunkat átkelünk az Atlasz hágóin, majd végighaladunk a látványos Ziz-szurdokvölgyön, miközben a táj egyre kopárabb, előbb félsivatagi, majd sivatagi lesz. Este érkezünk a Szahara szélére, az Erg Chebbi sivatag homokdűnéinek lábához. Merzouga mintha az Isten háta mögött volna: az utolsó lakott hely Algéria és a Szahara könyörtelen homoksivataga felé. Idáig lehet eljutni gépjárművel, itt tűnik el az aszfalt véglegesen a homokban, innen tovább már semmi nincs: közvetlenül az oázisfalu házai mögött kezdődnek a homoksivatag látványos dűnéi, melyek magassága a 200-300 métert is eléri.
Szállás: vendégház (3-4 fős szobák).

Hajnalban tevékre szállunk, hogy igazán autentikus módon ismerkedhessünk meg a homoksivatag fantasztikus világával. „Behajózunk” az egyik legmagasabb dűnéhez, ahonnan lenyűgöző tájkép bontakozik ki előttünk: szinte a Szahara kellős közepén érezhetjük magunkat. A dűnék formája, nagysága és színe egyaránt a szaharai nagy homoktengereket idézi. Itt várjuk meg a napfelkeltét, majd visszatevegelünk autóinkhoz. Ezután a közeli Rissani kisvárosába látogatunk, amely egykor gazdag karavánút-végállomás volt, és igen sok látnivalóval rendelkezik. Meglátogatunk egy élénksárgára festett, gyönyörű udvarral rendelkező zaviját, vagyis muszlim „kolostort”; majd egy igazi, ma is lakott kasbát is bejárunk; végül egy impozáns erődítmény, a „tafilalti Alhambra” romjai következnek. Rissani talán a legafrikaibb város, amit utazásunk során érintünk: turistákkal alig találkozhatunk, a bazárban helyiek alkudoznak helyiekkel, a portékákat (szőnyegeket, dzsellabákat, edényeket, datolyát stb.) itt a fezi ár tizedéért szerezhetjük be. Rövid időre megállunk a Tinejdad melletti különleges öntözőrendszer kútjainál, majd estére egy élettel teli folyóvölgyhöz érkezünk, ahol rengeteg pálmafa fogadja az utazót. Ez Tinerhir városa, a Todra-szurdok kapuja.
Szállás: vendégház (3-4 fős szobák).

Rendkívül látványos, fél napos túra keretében fedezzük fel a messze földön híres, 300 m magas függőleges falakkal rendelkező Todra-szurdokot, mely nem hosszú ugyan, de annál gyönyörűbb! A hatalmas falak csaknem függőlegesek, alattuk kristálytiszta patak csordogál. Végigsétálunk a szurdokon, majd felkapaszkodunk a felette lévő hágóba, ahonnan páratlan kilátás tárul szemünk elé: a közelben gyönyörű gyűrődéseket láthatunk, a távolban pedig a végtelen hammada (kősivatag) uralja a tájat. Egy másik úton térünk vissza a völgybe, útba ejtve egy szőnyegüzletet is, ahol megismerkedünk a Marokkóban elterjedt szőnyeg-stílusokkal, láthatjuk a készítés folyamatát, majd természetesen vásárolhatunk is az értékes szőttesek közül. Ezután kocsiba szállva visszatérünk Tinehrirbe, ahol a falu szélén a pálmafáson-olajfáson átsétálva van egy régi, romos mecset-medresze, amit egy idős bácsi újít fel. Régen egy bányában dolgozott, de azt bezárták, így most ezzel foglalatoskodik, amiért sokan bolondnak tartják. A Koránban az áll, hogy aki mecsetet épít/újít fel, az biztosítja a helyét a Paradicsomban, úgyhogy őt is ez hajtja. Nem kap semmi féle állami támogatást, az alapanyagokat a régi, elhagyatott házakból szerzi be és meg maga keveri a vályogot. Folytatjuk utunkat Kelaat m'Gounaba, ahol lehetőségünk nyílik belekóstolni a Rózsák völgyének illatos életébe és meglátogatunk egy a méltán híres rózsavíz gyárat.
Szállás: helyi családnál (3-4 fős szobák).
Gyalogtúra: táv: 9 km, szint: fel 450 m, le 450 m.

A reggelink elfogyasztása után rövid sétára indulunk a völgyben, ahol a nagy szárazság ellenére utat tört az élet és burjánzik a sok színes rózsa. Az oázist elhagyva folytatjuk utunkat Ouarzazate városába: egy igazi sivatagi városkába, mely eredetileg egy francia helyőrség volt. A Magas-Atlasz és a tőle délre fekvő Sahro-hegység közt elterülő város az ország függetlenné válása után indult fejlődésnek és mára Marokkó Atlaszon túli területeinek központjává vált. Élelmiszerkészleteink feltöltése után a közeli Atlas Studios-ba, a „Ouallywoodi” filmek stúdiójába látogatunk, ahol számos híres díszlettel ismerkedhetünk meg testközelből: körbenézünk Tibetben, az ősi Egyiptomban, az ókori Rómában... Délután Marokkó egyik legszebb, de mindenképpen leghíresebb erődjéhez, a remekbeszabott Ait Benhaddou kasbához látogatunk. Furcsán ismerős lehet a hely, melynek egyszerű oka, hogy a többször is felújított erődváros olyan híres filmek színhelyéül szolgált, mint a Názáreti Jézus, az Indiana Jones, Gladiátor, Star Wars — vagy legutóbb a Trónok Harca —, s mára az UNESCO Világörökség részévé nyilvánították. A nyaranta kiszáradó Ounila folyó medrén átkelve jutunk be a városka néhol már omladozó vályogházai közé. A legszebb panorámát a szomszédos emelkedő tetejére érve élvezhetjük, ahonnan nem csak a város épületeit, de a folyómenti pálmaligeteket is beláthatjuk. Estére visszatérünk Ouarzazateba, hogy bejárjuk a modern városközpontot.
Szállás: fős (3-4 ágyas szobák).

Mivel Marokkó csekély olaj és gáztartalékokkal rendelkezik, kiemelt projekt az országban a zöld energia, így napunk első megállója a világ legnagyobbjai közé sorolt napelem-parkja, amely mintegy 3000 hektáros területen fekszik. Ouarzazate-ot elhagyva ismét a hegyeké a főszerep: ezúttal a Magas-Atlasz hegyláncai várnak ránk! Lassan szerpentinezve kelünk át a hegységen, mely minden hágó után újabb meglepetéseket tartogat! Hosszú autózást követően érkezünk meg aznapi szálláshelyünkre, a Bouguenez Völgybe, amit a helyiek Boldogság Völgyének is nevezik, nem véletlenül. A völgy, amely minden évben megújul az almafák virágzásának és a hó olvadásának ritmusával olyan, mintha visszalépnénk az időben; buja mezők, hagyományos berber falvak és a magasba tornyosuló Atlasz-hegység fogad minket.
Szállás: vendégház (3-4 fős szobák).

A mai napon a térségben teszünk egy túrát az Izourar-tóhoz. Egy olyan ösvényen haladunk, amely kilátást nyújt a völgyre és áthalad egy borókás erdőn miután elérjük a 2525 m magasan elterülő Izourar-fennsíkot. A völgyet elhagyva a lenyűgöző Cascades d’Ouzoud vízeséshez vesszük az irányt. A három lépcsős, összesen mintegy 110 m magas zuhatagot több kilátópontból is szemügyre vehetjük, így többféle perspektívából is megcsodálhatjuk a lezúduló víztömeget. Estére Marrákesbe utazunk, ahol zárásképp ellátogatunk a Djemaa el-Fna térre, amely este egy teljesen külön világ: zenészek, mutatványosok, kígyóbűvölők és mesemondók szórakoztatják a látogatókat. Rengeteg narancsléárus és utcai kifőzde sorakozik egymás mellett, de a főteret hagyományos éttermek is körbeveszik, amelyek teraszáról vacsora közben szemlélhetjük a főtér forgatagát.
Szállás: a túra elején már megismert hostel (3-4 fős szobák).
Gyalogtúra: táv: 15 km, szint: fel 500 m, le 500 m.

A reggeli órákban a repülőtérre utazunk, megválunk bérautóinktól, és egy átszállással hazarepülünk Magyarországra. Várhatóan az esti órákban érkezünk Budapestre.