Olasz tóvidék

Előreláthatólag a hajnali órákban találkozunk Budapesten, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2B termináljának indulási szintjén, a csomagfeladó pultok előtt, ahonnan Bergamóba repülünk. Leszállást követően felvesszük bérelt autóinkat, és a városba hajtunk, ahol minden megvan, amiért egy olasz települést szerethetünk: középkori városmag, reneszánsz építészet, kávézók, templomok, macskaköves utcácskák, igazi olasz fagyi… A felsővárosba megérkezve először bejárjuk a főteret, elámulunk a kívül-belül roskadásig kidíszített Nagyboldogasszony Bazilika részletgazdag freskóit és falikárpitjait látva, gyönyörködünk a katedrálisból kiköltöztetett keresztelő kápolnában, felpillantunk a 800 éves Gombito-torony 52 méterére, s végül szabadprogram keretében sétálunk egyet a várfal mentén. Délután Milánóba indulunk, ahol rögtön a főtér ékkövét, az extravagáns Dómot vesszük célba. A megszámlálhatatlan toronnyal és szoborral díszített épület felhúzását sokáig kivitelezhetetlennek tartották, de végül 600 év alatt csak elkészült… Ezután sétára indulunk a város legtetszetősebb részein: a Galleria Vittorio Emanuele II luxusboltjainak kirakatán legeltetjük szemünket, elhaladunk a Scala mellett, megnézzük a IV. században épült Szent Ambrus Bazilikát és a milánói hercegek lakhelyéül szolgáló Sforza kastélyt, majd a 47 hektáros Sempione Park Petőfi Sándor sétányának árnyas fái alatt pihenünk meg. A nap végén egy kis faluba hajtunk, és elfoglaljuk szállásunkat. Szállás: hostel. Ezen a szállásunkon egymás után három éjszakát töltünk.

Reggelit követően az ország második legnagyobb taván hajóra szállunk, hogy pár perc múlva a sokat sejtető nevű Isola Bella földjére lépjünk. A pár száz méteres szárazulatra hosszú évek és kemény munka árán pompázatos barokk palotát építettek, melyet a legkiválóbb olasz kertészek keze munkáját dicsérő parkkal öleltek körbe. A palota termein végig haladva temérdek festmény, szobor és antik bútor vár ránk, sőt azt az ágyat is megnézhetjük, melyben maga Napóleon aludt látogatásakor! A kertbe kijutva egzotikus növények és fehér pávák között sétálunk egyet a színielőadások hátteréül szolgáló, megannyi szoborral díszített emelvény körül. Miután itt érzékeink telítődtek, rövid kitérőt teszünk Svájcba, Lugano városába. Bár az Alpok lábánál fekvő településéről beszélünk, inkább egy mediterrán kisváros hangulatát árasztja magából megannyi parkjával, pálmafájával, magnóliájával és csillogó vizű szökőkútjával. Miután a legfontosabb látnivalókat megnéztük, végigsétálunk a tóparti sétányon egészen a népszerű strandig, ahol kipihenjük a városnézés fáradalmait. Estére visszatérünk Olaszországba. Szállás: hostel.

Korán kelünk, hiszen mozgalmas nap vár ránk a Comói-tó mellett. Délelőttünket Varenna elbűvölő városkájában töltjük: korzózunk a tiszteletet parancsoló hegyek között kényelmesen elterülő azúrkék víztömeg partján, felfedezzük az apró sikátorokat, és megcsodáljuk a fényűző villákat — majd vasárnap lévén szentmisén is részt vehetünk a kisváros barátságos templomában. Innen átgurulunk Leccoba, ahol autóinkat hátrahagyva túrázni indulunk Piani d’Erna lélegzetelállító panorámával büszkélkedő csúcsára. Utunk nagyrészt meredeken emelkedik felfelé az erdő fái alatt, míg el nem érünk egy hegyi falvat, ahol szusszanunk egyet, és friss vízzel töltjük fel kulacsainkat. Innen már a fáradtság ellenére egyre jobban hajt a hihetetlen látvány, mely mintegy 1300 méteres magasságban csúcsosodik ki. A hegytetőn felállított kereszttől letekintve az alattunk fekvő falvakra és a fenséges tóra, igazán szabadnak érezzük magunkat! Miután megjutalmaztuk magunkat egy fagyival vagy jéghideg sörrel, egy másik ösvényen indulunk el lefelé. (Táv: 10 km, szint: fel 700 m, le 700 m.) Szállás: hostel.

Reggel a Shakespeare által világhírűvé tett Veronába indulunk. Gyalogosan fedezzük fel a romantikus óvárost: elhaladunk az I. században épült, meglepően jó állapotnak örvendő amfiteátrum mellett, bóklászunk a főtér körül, s végül a város legismertebb épületét vesszük célba: „Júlia házát”. Megannyi Rómeót legyőzve a díszes erkélyhez férkőzünk, hátha ránk kacsint Júlia — de ha nem, sértődötten kiviharzunk a városból, hogy Sirmionében vigasztalódjunk. A Garda-tó kristálytiszta víztükrébe nyúló félszigeten fekvő, erődített középkori város mesébe illő utcáin újabb és újabb csodákra bukkanhatunk. Először a XIV. századi Scaligero kastélyban megismerjük a hely történelmét, később pedig a központból kitiltott autóknak köszönhetően egészen belefeledkezünk a bolyongásba, nézelődésbe. A kis sikátorokba betekintve meg-megpillantjuk a tó türkiz színét, aminek nem is állunk sokáig ellen: egy hívogató strandra sétálunk, ahol lehűtjük testünket. Búcsúvacsorát követően a repülőtérre indulunk, ahonnan rövid repülés után Magyarországon landolunk. Várhatóan a késő esti órákban érkezünk meg Budapestre.